Table of Contents

Zsidó húsvét Izraelben

Izraelbe érkezésünk után számos ünnepet volt alakalmunk megismerni, ezek közül is a legérdekesebb a Pészah vagyis a zsidó húsvét volt.

Mit ünneplünk Pészah idején?

Az ünnep első napján az egyiptomi kivonulásra emlékezünk, amikor is kétszáztíz esztendős egyiptomi rabság után a zsidók felszabadultak és kivonultak Egyiptomból. Az utolsó napon pedig azt, ahogy Mózes vezetésével átkeltek a tengeren. A zsidók megemlékeznek arról, hogy Isten gondoskodott róluk és kiszabadította őket a rabszolgaságból.

Pészahot nevezik elkerülés ünnepének is. Isten ugyanis tíz csapással büntette Egyiptom népét, melyek közül az egyik az elsőszülöttek halála volt. A zsidók házait azonban elkerülte a halál angyala, mivel vérrel voltak megjelölve. Hálából a pészahot megelőző napon az elsőszülött fiúk böjtölnek.

Miért érdekes ünnep a zsidó húsvét?

Még az ünnep beköszönte előtt én is mint minden háziasszony elmentem vásárolni a közeli élelmiszer boltba, beszerezni a még hiányzó élelmiszereket. Mikor beléptem az élelmiszerüzletbe megrökönyödve tapasztaltam, hogy az áruk legalább fele hatalmas nejlonokkal van letakarva. Meglepődve fordultam a velem tartó Mirjámhoz, — mi történt miért vannak letakarva az áruk?

Azért, mert ezek az ételek nem fogyaszthatók a következő nyolc napon, mivel nem koserek a pészah-i ünnepre. – volt a válasz.

Miket nem lehet vásárolni? —kérdeztem.

Minden olyan dolgot, ami hamecnek számít, — válaszolta mosolyogva.

Mik ezek? — kérdeztem zavartan.

Hát az öt fő gabonafajtából készült ételek: búza, rozs, árpa, zab vagy tönköly felhasználásával készült ételek, italok. Ez alól kivétel a macesz, másnéven a pászka. Vagyis az előírás szerint a kovászos „ne legyen látható” és „ne legyen megtalálható”. – volt a válsz.

Na most újra tervezhetem a holnapi és a heti menüt, sóhajtottam nagyot.

Akkor egyelőre veszek pár üvegsört és egy vodkát a férjemnek, — mondtam és elindultam az italos polcok felé.Nézd ezek is le vannak takarva! — kiáltottam meglepődve mikor odaértem az italos részre.

Persze kacagott, hiszen ezek is gabonából készültek, tehát nem fogyaszthatók az ünnep alatt.

Vegyél inkább bort, most le is vannak árazva és az izraeli borok nagyon finomak!

Vettem pár üveggel, meg egy kevés húst és zöldséget, majd elindultunk hazafelé.
Miri az utcán felvilágosított, hogy van az oroszoknak van egy üzletláncuk, ahol tudok mindent vásárolni, ha nem tartom a szokásokat. Kenyeret is csak ott lehet venni az ünnepek alatt, mivel az összes pékség zárva lesz. Az ünnepek előtt egy nappal bezárnak és takarítanak. Egyetlen morzsa kenyér sem maradhat az üzletben.

Hámecolás

Mirivel a Befogadási Központ felé sétáltunk és megkértem, hogy mesélje el mik a pészah-i szokások.

Az egyik ilyen szokás a hámecolás — mondta. Ez annyit jelent, hogy egy nappal az ünnep előtt el kell távolítani az otthonokból az összes élesztőmorzsát. Az ünnep előtti estén a család tagjai a lakás minden zugát átvizsgálják kovászmorzsákat keresve. Ebbe a keresésbe bevonják a gyerekeket is, és így egyfajta játék lesz a keresésből. A vallásos zsidók a hámecot egy tollseprűvel egy fakanálra seprik a fakanalat vászonnal fedik be, és másnap elégetik.

Jó pár évvel később saját szememmel is láttam ezeket a munkálatokat. Tel-Mond-ban, ahol laktunk a bérbeadó egy vallásos család volt és láttam ahogy takarítottak pészah előtt. A tűzhelyet is kivitték az udvarra és slaggal kimosták és utána vitték csak be a lakásba. Szara a bérbeadóm behívott a konyhába és elmagyarázta, hogy ők még új edény készletet is vesznek ilyenkor, amit csak a koserítás után használnak. Vagyis elviszik a rituális fürdőbe (mikvébe) és ott merítik meg. Ha valaki nem engedheti meg magának az új edények vásárlását vagy nincs neki külön edény készlet pészach-ra akkor a fémedényeket és-eszközöket bugyborékoló, forrásban lévő vízzel mossák ki, hogy a hámecot, vagyis a kovászos ételt eltávolítsák belőlük. Az üvegféléket három napig áztatom langyos vízbe, melyet naponta cserélek, magyarázta.

Mi lesz a nevelt kovásszal? – kérdeztem Mirit. Azt kidobják? Nem, válaszolta. Mivel semmilyen kovász nem lehet a házban azt eladják jelképes összegért egy nem zsidónak, akiről tudják, hogy nyolc napig életben tartja a kovászt. Ünnepek után aztán visszavásárolják.
Ezen aztán nagyot nevettem! Mindenre talál a leleményes elme megoldást. —mondtam

Húsvéti,avagy Pészahi széderest.

Mirjam engem nagyon érdekelne mire számíthatok szédereste? A főnököm ugyanis meghívott minket, hogy töltsük náluk a pészach estét. Legyünk családi körben. Mit kell tudnom? Mik a szokások? Ajándékot kell-e vinni? Mit eszünk? Mit iszunk? Mit csinálunk ezen az estén?

Hú ez nagyon sok kérdés, de megpróbálom röviden elmondani, válaszolt Miri.
Gyere be hozzám iszunk egy kávét mialatt mesélsz! — invitáltam kedvesen.

Beléptünk a lakásba, Miri helyet foglalt én meg neki láttam kávét főzni. Azt ugye tudod, hogy a főnököd többek között azért is hívott meg magukhoz, mert szokás ezen az estén olyanokat, akiknek nincs családja meghívni, hogy ne legyenek egyedül? Nem, nem tudtam volt a válasz, azt hittem meg akar minket jobban ismerni. Vallásos a család? —kérdezte Miri.

Igen. Miért? Kérdeztem vissza kicsit kétségbe esve. Hát akkor jól figyelj, és kösd fel az alsóneműd!

A szederestnek meg van a maga rendje, dramaturgiája. Az ételekre és italokra áldást mondanak.

A széderestét rendszerint a családfő, de mindenképpen egy férfi vezényli le.

A szédereste központi tárgya a szédertál, melyen szimbolikus ételek foglalnak helyet.

Zeruá: kicsiny, égetett, fogyasztásra alkalmatlanná tett húsdarab, amely a Szentély égő áldozatát jelképezi.
Máror (keserűfű): többnyire torma vagy cikória, amely az egyiptomi szolgaság keserűségére utal.
Chazeret (saláta, friss zöldség): a megújulás, újrakezdés, szabadulás szimbóluma.
Karpasz (többnyire egész, főtt burgonya, de van, ahol petrezselyem vagy más zöldség sós vízbe mártva): a fogság könnyeire utal.
Tojás: egyrészt a gyász szimbóluma (a Szentély lerombolására emlékeztet), másrészt viszont az idő körforgásáé és az újrakezdésé.
Hároszet (az askenázi zsidók malternak is nevezik): dió, alma, méz és bor édes keverékéből készült massza, amely az egyiptomi fogság kényszermunkájára, az építkezésre emlékeztet.
Macesz (héberül maca, magyarul pászka, kovásztalan kenyér): amely a kivonulás előestéjén az útra készített keletlen kenyeret jelképezi.

A szédereste során négy pohár bort fognak fogyasztani. A rájuk mondott áldások tagolják a szédereste rendjét.

Az est folyamán mindenki kezében tart egy kisebb könyvet, melyben az egyiptomi kivonulás története szerepel. Főként az Exodusról szóló bibliai részekből, dicsérő zsoltárokból, rabbinikus prédikációkból, himnuszokból és gyermekdalokból áll. Utasításokat tartalmaz a macesz és a máror (keserűfű) rituális elfogyasztásával kapcsolatban, közli a négy pohár bor elfogyasztásának szabályait, megtalálható benne a család legfiatalabb tagjai által föltett négy kérdés arra vonatkozóan, miben különbözik ez az éjszaka a többitől. Ebből az ott ülőknek egy-egy kisebb részletet kell felolvasni.

Jaj!—mondtam rémült tekintettel. Nekünk is? Mert én beteget jelentek. Mi még nem tudunk olvasni, csak nyöszörögnénk és nevetségessé válnánk.

Ne ijedj meg! Nem, nem kötelező. — nyugtatott Miri nevetve. Ennek az a célja, hogy a történetet megismerje a fiatalabb korosztály is. Igy adják tovább nemzedékről, nemzedékre. Nem kötelező olvasni.

A szédereste során négy pohár bort fognak fogyasztani. A rájuk mondott áldások tagolják a szédereste rendjét.

Jaj!—mondtam rémült tekintettel. Nekünk is? Mert én beteget jelentek. Mi még nem tudunk olvasni, csak nyöszörögnénk és nevetségessé válnánk.

Izraelben mindig a gyerekek a legfontosabbak!

Igyekeznek a gyerekeket többféle módon bevonni az estébe: külön kérdéseket tesznek fel nekik, ösztönzik őket, hogy kérdezzenek, hogy ne aludjanak el, és ha lehet, legyenek ébren egészen az este végéig.

„Jövőre Jeruzsálemben!”

Az est végén egy nagy családi vacsora következik, általában maceszgombóclevessel, sült csirkével vagy párolt marhával, és az elmaradhatatlan macesztortával. Vacsora után még feladata van a gyerekeknek, meg kell keresniük az úgynevezett afikománt, ami a széder est alatt elrejtett maceszdarab. Mivel ennek a maceszdarabnak muszáj előkerülnie, annak, aki megtalálja, ajándék jár.

Az este végén a Jövőre Jeruzsálemben! felkiáltással búcsúznak egymástól és a széderestétől a résztvevők.

A széder este után az ünnep még hat napig folytatódik, ezalatt ugyanúgy tilos bármilyen kovászost fogyasztani, mint eddig, csak esténként már nincs széder.

Miután Mirjam befejezte a történetet. Riadtan kérdeztem, nincs-e még valami más? Ez minden? Megjegyzem nekem a fele is elég lett volna!

Nincs, mondta és mosolygott egyet. Ha nem tudsz valamit kérdezd meg a feleségét azt mondtad beszél magyarul. Igaz, válaszoltam megkönnyebbülve.

Miri felállt, megköszönte a kávét és elindult az ajtó felé, majd megállt és azt mondta, ne felejts ajándékot vinni a vendéglátónak! De egyre figyelj! Ha ételt vagy italt viszel legyen rá írva, hogy kóser Pészachra!

Köszönöm mondtam hálásan és becsuktam Miri után az ajtót.

A széderestén, nagyon jól éreztük magunkat. Tényleg ilyen élményben még soha nem volt részünk. Úgy bántak velünk mintha mi is a család tagjai lennénk. Sokat segített, hogy a vendégek között volt még egy magyar házaspár, akik magyarázták nekünk az eseményeket és segítségünkre voltak a beszélgetésben is.

Összeségében kellemes és emlékezetes este volt!