Izraelbe érkezésünkkel egybe esett a zsidó új év, mely után kíváncsian vártam hogyan ünneplik a számomra igazi szilvesztert. Kicsit bután néztem és kérdeztem a már régebben itt élőktől, hogy működik a két új év? 

Van egy új év, amit a vallás ír elő és van egy másik polgári időszámítás, mely szerint működnek a bankok, számítják ki a csekkek befizetését, iskola kezdést és minden mást, ami nálunk is létezik.

A szilvesztert nem ünneplik, mert I. Szilveszter pápa nevéhez kötik, aki üldözte a zsidókat.

Megjegyzem 46 évig azt sem tudtam, hogy volt ilyen pápa nyilván ez az én hiányosságom, de senki nem lehet mindent tudó. Nekem a szilveszter mindig a bulikról, baráti összejövetelekről, táncról vidámságról szólt. Összejöttünk a barátokkal, ettünk, ittunk, beszélgettünk, viccelődtünk és elmeséltük egymásnak kivel mi történt évközben legyen az jó vagy rossz.

Lássuk hogyan viszonyulnak Izraelben a polgári év utolsó napjához?

Nyilván, mint sok minden másban ebben sincs egységes állásfoglalás, ami biztos, hogy január elseje nem munkaszüneti nap és konkrétan úgy ahogyan mi is ünnepeltük inkább az orosz bevándorlók körében elterjedt. Ahol sikerült a magyaroknak is összekovácsolódni és kisebb baráti társaságokat kialakítani ott szintén megünneplik az év végét. Nekem is sikerült a 15 év alatt kétszer résztvenni egy ilyen összejövetelen, ami közel sem nyújtott akkora élményt, mint az otthoni.

A zsidó vallást követők nem mondják egymásnak, hogy boldog újévet, azonban a nem vallásos réteg körében elvétve hallani egy-egy boldog ünnepet búcsúzáskor.

A vallásosok szerint, az Örökkévaló úgy számol, ahogy a népek számolnak.

„Az Örökkévaló számlálgatja mikor beírja a népeket…..”- olvashatjuk a Zsoltárok könyvében, és innen vezetik le azt, hogy legitim a zsidó időszámításon kívül más időszámítás szerint is számolni a napokat. Mások úgy vélekednek, hogy ez addig érvényes, amig az adott időszámítás világi nem kötődik más valláshoz vagy vallási ünnephez.

A polgári év utolsó napjához más-más vallási szertartások kapcsolódtak így egyes vélemények szerint nem szabad megünnepelni vagy különleges napként kezelni.

Mára ezek a napok is teljesen szekuláris ünnepnappá váltak a január elsejével együtt ezért nem probléma megemlékezni róluk ám azoknak, akik igazán istenfélők nem ajánlatos ünnepelni.

Szintén ehhez az időszakhoz köthető, hogy a középkorban a december 24. és a január eleje közötti napokban az európai zsidók különösen veszélyeztetett helyzetben voltak. a zsidók rengeteget szenvedtek a keresztes háborúk korában.Rendszeresek voltak az üldözteteések,támadások a zsidók vére szabad préda volt, és a legnagyobb németországi zsidóközpontok ( Worms,Speyer,Mainz) lakosságát halomra mészárolták. Az a nap,amelyen a kereszténység alapítójának születését ünnepelték,számukra a halálnapjává változott. Ennek megfelelően alakultak ki a naphoz tartozó hagyományok,melyek inkább a halálfélelmet tükrözték. Ezért az év utoló napja és a következő év elseje számukra olyan mint a többi nap, sőt ezeket nem nevezik ünnepnapnak.

December 31. katolikus védőszentje I.Szilveszter pápa volt, aki egyben a niceai zsinat pápája. Az általa megkeresztelt IV. Konstantin római császárt meggyőzte a zsinat összehívása előtt, hogy tiltsa meg a zsidók számára a Jeruzsálemben való letelepedést, majd a zsinattal együtt néhány antiszemita rendelkezést is elfogadtatott. Tehát megfejtettük annak a titkát miért nem rajonganak a szilveszterért.

Néhány tóratudós véleménye azonos, hogy ha olyan zsidónak kívánnak boldog új évet, aki nem tulajdonít az ünnepnek vallási jelentőséget, az megengedett.