Table of Contents

Műhús,tücsök,lárva az étlapon.

A műhús már többé-kevésbé benne van a köztudatban. Egyik fajtája már régóta kapható a másik a laboratóriumban előállított még csak elvétve van forgalomban. A lárvák és egyébb bogarak fogyasztása a napokban szinte felrobbantotta a Facebookot.

Történt ez annak ellenére, hogy a világ számos országában egyik fő fehérje forrás és fogyasztása nem okoz gondot. Azonban az EU több orszgága elutasítja eme „finom” csemegét.

Ezért elhatároztam, hogy erről is írok néhány sort és kutató munkába kezdtem. Azt már olvastam,hogy az EU-ban engedélyezték a különböző bogarak lárvák, tücskök emberi fogyasztásra való feldolgozását,valamint azok elhelyezését az élelmiszerüzletek polcain.

Mondandóm lényegét két részre bontom.

Először nézzük mi is az a műhús, és mi újság a műhús piacon?

2019 környékén már lehetett hallani, hogy tudósok elkezdtek műhúst előállítani. A népesség robbanás magával hozta a hús iránti kereslet megnövekedését, melyhez hozzájárult a gazdasági és technológiai fejlődés is. A szakemberek véleménye szerint, a megnövekedett igényt még a modern technika sem képes fedezni élő állatokból.
Az állatok jogait védő szervezetek, a környezetvédők erőteljes lobbija és fellépése az állatok leölése miatt, felgyorsította az eseményeket. Több pénzügyi befektető is jó lehetőséget látott és lát ezen piaci szegmens igényeinek kielégítésében.

Szerény véleményem az, hogy rengeteg felesleges húst állítanak elő, sok megy a szemétbe, és sajnos nem csak hús, hanem más egyéb élelmiszer is. Magam is hús evő vagyok és gyönyörűséggel tölt el a piacokon, a boltokban látható megrakott polcok széles kínálata. Azonban nem rendülnék meg, ha egyszer-egyszer hiánycikk lenne valamiből. Nem kell mindennap húst enni és akkor még sokáig elég lenne az a mennyiség, amit ma megtermelünk. A vásárlói szokásokat kellene megváltoztatni, megtanítani az embereknek, hogy milyen alternatívák lehetnek étkezés terén, ez azonban ebben a fogyasztói társadalomban nem érdeke azoknak, akiknél a tőke van. Elégítsük ki az igényeket még akkor is, ha fele a szemétben köt ki, mert ez nekünk hasznot termel.
Azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az étkezés egyfajta kulináris élvezet, tehát a mesterségesen előállított húsnak szerkezetében és ízvilágában is meg kell egyeznie az eredetivel.

Véleményem szerint azonban bizonyos pénzügyi körök már felsorakoztak a folyamatok mögött. Nem gondolnám, hogy a pénzüket befektetők az emberiség és a bolygó jövője miatt aggódnak és ezért finanszírozzák az új technológiát, és lobbiznak a műhús előállítása mellett. Hatalmas profitot látnak a még csak kialakulóban lévő piacon. A másik csoport az állatvédőké, és a vegánoké, akik a zöldekkel együtt azért harcolnak, hogy az a fajta állattartás melynek végeredménye az állatok leölése és elfogyasztása végleg megszűnjön.

Sajnos vannak olyanok, akiket nem érdekel, hogy hány állattenyésztéssel és feldolgozással foglalkozó vállalkozás (család) megy tönkre. Azokról a vállalkozásokról és családokról van szó melyek az utóbbi időben hatalmas fejlesztéseket hajtottak végre, részben vagy egészben önerőből azért, hogy megfeleljenek az Európai Unió által előírt szigorú élelmiszerbiztonsági előírásoknak. A szabályok előírják az állatok életkörülményeinek, takarmányozásának, feltételeit, szoros orvosi felügyelet mellett. A beteg vagy betegségben elpusztult állatok dokumentálásának és megsemmisítésének szigorú végrehajtását. Ezek olyan beruházások melyek nem térülnek meg hamar és hosszútávon hoznak csak hasznot a tenyésztőknek.

Műhús tenyésztése „bioreaktorban”.

A műhúsok egyik fajtája gabonából és növényekből (gomba) készül, mely csak a nevében hús vagy szalámi, azonban ízvilága és textúrája nem hasonlítható egyetlen húséhoz sem. A másik változat pedig a laboratóriumban előállított élő állatból vett sejtből készült „hús”. Ez utóbbi a kísérleti laborokból már megtalálható az éttermek kínálatában főleg Szingapúrban, ahol is 2011-ben engedélyezték a műcsirkét, melyet egy amerikai cég készít. A fejlesztők között feltűnik Bill Gates és Richard Brandon neve is.

Az egyik cég Upside Foods, mely „hús” termékeit „bioreaktorban” tenyészti élő állatokból vett sejtekből. A cég gyártott már mesterséges csirke-, marha-, és kacsa húst is, és azt állítják, hogy az általuk előállított „hús” tápanyagértékben, szerkezetében vetekszik az igazi hússal. Az állatoktól olyan sejtmintát vesznek, melyek újra tudnak képződni, azután a sejteket oxigénnel és tápanyagokkal látják el. Ezek a tápanyagok főleg vitaminok, ásványi anyagok és cukor, melyek segítségével növekszik körülbelül 21 nap alatt a vázizomzat és elkészül a műhús. Ez az idő lényegesen rövidebb, mint élő állatot felnevelni, kevesebb vízfogyasztással és környezet szennyezéssel jár, állítják a szakemberek. Vannak azonban olyan vélemények is, melyek szerint, ha ténylegesen elkezdődik a nagyüzemi gyártás és részben vagy egészben megszűnik az állattenyésztés élelmiszerként való hasznosítása már nem biztos, hogy ez az állítás igaz lesz. Az előállítás során metángáz ugyan nem keletkezik azonban, ha a gyártás során nem használnak megújuló energiaforrást jelentős szén-dioxid kerül a levegőbe. Olyan vélemények is napvilágot láttak, akik szerint még nagyon sok az ismeretlen tényező a táplálkozásunkban és hosszú távon nem lehet tudni, ha egy-egy anyag kimarad a gyártási folyamatból mik lesznek a változtatásoknak a hatásai szervezetünkre.

Műhús helyzet Izraelben.

Rehovotban, mely Tel-Avivtól 20 kilométerre helyezkedik el, felépült egy hatalmas napi 500 kiló élelmiszert előállító műhúsgyár. Az izraeli Future Meat a világ legelső ipari műhúsgyára. Nem tévesztendő össze a fent említett üzemekkel, melyek sokkal kisebb kapacitással működnek és mellette növényi főleg szója alapú „húsokat” készítenek, emellett kísérleteznek az állati sejtek felhasználásával készült hússal is. A Future Meat génmódosítás nélkül dolgozik, állításuk szerint tízszer több húst képesek előállítani a hagyományos húsfeldolgozáshoz képest, 99 százalékkal kevesebb földterületet és 96 százalékkal kevesebb édesvíz kell a műhús előállításához.

2022. decemberében Nes Zionában a The Chicken nevű étteremben ingyen lehetett fogyasztani egy szelet „húst” egy zsemlében. Ezzel együtt szemtanúja lehetett az ember a jövőnek, mivel egy üvegfalon keresztül láthatta, ahogy a műhúst előállítják. Cserébe nem kell egyetlen egy séklet sem fizetni, azonban ki kell értékelni a hús minőségét, ízét, textúráját. Ez nagyon fontos abból a szempontból, hogy a termék készen áll-e a tömeggyártásra.

Összegezhetjük, hogy korunk élelmiszer-forradalma zajlik, avval, hogy a szintetikus húsok megjelentek a piacon. A gyárban képesek előállítani csirke-, sertés-, marha-, és bárány műhúst is. A cég arra számít, hogy az iparágon belül elindul egyfajta verseny, mások is beszállnak a piacba és ez által lejjebb mennek a műhús árak is.

Vajon kóser-e a műhús?

A kóser vagy tréfli írásomban részleteztem, hogy milyen vallási előírások vannak táplálkozás terén Izraelben. A szintetikus hús előállítása felvetett néhány kérdést azoknál, akik követik a szigorú étkezési szabályokat a kasrutot, az araboknál pedig a halalt. A zsidó vallás előírja, hogy csak kóser húst ehetnek, aminek része a rituális vágás, majd a húst külön kell tárolni és fogyasztani a tejtől és a tejtermékektől.

Felmerült a kérdés, hogy a laboratóriumban előállított hús megfelel-e a követelményeknek?

Erről David Lau izraeli főrabbi nyilatkozott 2023 január 17-én. Egy 11 oldalas levélben fogalmazta meg, hogy az Aleph Farms izraeli cég által gyártott termék kóser és még párve is, vagyis fogyasztható tejtermékkel. Azonban, hogy ne legyen megtévesztő a vásárlók számára forgalmazás során fel kell tüntetni, hogy ez nem hús, hanem egyfajta hús alternatíva. A döntés most még csak az Aleph Farms által gyártott műhúsra vonatkozik, azonban a főrabbi nyilatkozata, jóváhagyása mérföldkőnek számít és támpontot ad más kóser szervezeteknek Izraelben és külföldön egyaránt. Ahhoz, hogy a műhús elérhető legyen az éttermek számára is még az Egészségügyi Minisztérium engedélye szükséges. Még az idén beakarnak lépni a szingapúri piac területére.

Foodtech-forradalom.

Érdemes tudni, hogy Izrael már több évtizede a sturtupok és a high-tech cégek egyik legsikeresebb keltetője. Izraelben jelenleg körülbelül 150 startup cég van, melyek az élet minden területén keresnek és kínálnak alternatív megoldásokat. A startup cégek megoldásokat keresnek a kibontakozni látszó élelmiszer válságra és a klíma változásra.
Az Izraelben kialakult foodtech-forradalom egyik ilyen szenzációs megoldása a méhek nélkül készített méz, melynek során egy különleges eljárással a növények nektárjából kinyert sejtek segítségével készül a méz. Ezzel készül betörni a piacra a Bee-io cég. Ez az eljárás nem tévesztendő össze bizonyos országok hamisított (cukrozott) mézével. Ennek az eljárásnak köszönhetően lehetőség nyílik olcsón, gyorsabban és nagymennyiségben különleges mézfajták előállítására.

A másik ilyen szenzációs ötlet a Wilk terméke, mely a tehenek tejtermelő sejtjeiből állít elő tejet, tejterméket. Ezzel véget lehet vetni a tehenek vegzálásának a minél több tejtermelés elérése terén.

Fehérjedús kártevőknek asztalon a helyük!

Ezzel a témával nem foglalkozom olyan hosszasan, mint az előzővel, mert nem tulajdonítok neki nagy jelentőséget– ez volt az első gondolatom. Elkezdtem utána olvasni a témának, majd megláttam, hogy Izrael is érintett benne úgy döntöttem, hogy kicsit többet írok róla, mint ahogy eredetileg elképzeltem.

A Golán – fennsíkon lévő Hargol Foodtech cég egy átalakított csirkefarmon már el is kezdte a sáskák ipari méretű tenyésztését. Itt a rovarokat klimatizált ketrecekben nevelik három hónapig, táplálékuk pedig a búzafű. A szakemberek szerint a sáskák 70%-ban fehérjét és fontos aminosavakat tartalmaznak. Nincs bennük telített zsír, koleszterin csak hasznos anyagok. Jelenlegi tudásunk alapján jelenleg legalább 2,5 milliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat főleg a fejlett országokban.

Itt szintén felmerül a kérdés, hogy kóser-e a sáska?

A Talmud szerint nyolcszáz szöcske- és sáskafajból mindössze nyolc kóser, azonban nehéz felismerni melyik ehető és melyik nem, ezért a legtöbb közösség tartózkodik a sáskaevéstől. Vannak azonban olyan közösségek, melyekben a mai napig is él a sáskaevés hagyománya. A marokkói és jemeni zsidók közösségében fellelhetők ezek a hagyományok.
Az askenázi, vagyis az európai zsidók egyelőre elutasítják a sáskák „kulinális élvezetét”.
A Hargol Food cég várja a főrabbinátus ítéletét és a kósersági igazolást.

A cég egyelőre azokba az országokba szállít, ahol van hagyománya a rovarevésnek. Sáskaporral dúsított energiaszeletekkel és izraeli mézzel ízesített pirított sáskával próbálnak belépni ezekre a piacokra.

Entomofágia, vagyis rovarevés.

Tudom, hogy vannak olyan országok, ahol a kulináris élvezethez hozzá tartozik ezeknek az álltoknak a fogyasztása, azonban nem gondolom, hogy Európában ez a közeljövőben el fog terjedni. Japánban például hasít a rovargasztronómia, amire a japánok úgy tekintenek, mint a fenntarthatóság egyik jelképe. Az országban sorra nyílnak azok a speciális boltok, ahol pókot, tücsköt, zsizsiket, kabócát és más rovarkülönlegességeket lehet beszerezni.
Az Európai Unió 2021-ben engedélyezte ezeknek a rovaroknak az árusítását és emberi fogyasztását. Izraelben jelenleg nincs tudomásom arról, hogy lárvák és egyéb rovarok fogyasztása elterjedt volna. Természetesen van olyan izraeli facebook oldal, ahol ezen élőlények fogyasztását, elkészítését osztják meg a követőkkel, de az üzletek polcain még nincsenek jelen ilyen termékek.

Kinek a jövője?

Szerintem én már nem fogok ilyen számomra gusztustalan élőlényeket fogyasztani! Vagy mégis? Soha ne mondd, hogy soha! – tartja a mondás.
Mindenesetre nem szerepel sem a közeli sem a távoli terveim között. Szép dolognak tartom az állatok és a természet védelmét, mely utóbbira magam is törekszem.
Nem vagyok vegetáriánus, valamint én még úgy szocializálódtam, hogy egyes állatokat azért tartunk, hogy megfelelő idő után feldolgozzuk és elfogyasszuk őket, ezért nem is tekintek rájuk másképp.

Gondolatok a jövőről:

1, Lesz műhús csirkéből, kacsából, libából. Mi lesz a tyúktojással, abból is rengeteg fogy és egyelőre nincs tudomásom róla, hogy kidolgozták volna a tyúk nélküli tojást. Tehát csak kellenek tyúkok, amik, ha letojtak (vagyis nem tojnak többé), nincs mit csinálni velük, ehetetlenek, a húsuk olyan, mint a gumi. Tudom mert nekem voltak ilyen tyúkjaim. Ezekkel a tyúkokkal sincs más teendő, mint levágni őket.

2, A marhát sem csak a húsáért tartjuk, csontját és bőrét is feldolgozza az ipar. Ugyanez vonatkozik a birkára, kecskére. Az állattartás tehát nem csak a húsfeldolgozás miatt szükséges, de most mindenki arra fókuszál. Próbálják nekünk „bűnösöknek”, akik húst eszünk künnyes szemmel elmagyarázni, milyen alávaló és kegyetlen dolgot teszünk, mivel igazi húst eszünk.

Vannak étrendkiegészítők és gyógyszerek, illetve gyógyszernek nem minősülő termékek, amikhez szükséges állatokat feldolgozni. Tehát a gyógyszeripar is használja szegény állatokat. Nem lesz olyan egyszerű kivezetni, kiváltani ezeket a tevékenységeket az emberiség mindennapjaiból.

Még nagyon messze vagyunk attól, hogy ne öljünk állatokat azért, hogy feldolgozzuk, majd hasznosítsuk őket. Mindenesetre biztos lesz egy olyan jövő amikor csak bekapunk egy vagy több tablettát, mely fedezi a vitamin szükségletünket és jólakottság érzésével tölt el bennünket.
Ez még messze van és én már biztos nem élem meg, de lesz olyan nemzedék amelyik bele születik és neki ez már természetes lesz.
Nem fog elborzadni, mikor feltálalják neki a lárvákat és rovarokat, boldogan fogyaszt műhúst és azt sem tudja majd megkülönböztetni, hogy a mellette ülő ember vajon igazi vagy csak mű.

Ha tetszett kérlek oszdd meg, hogy mások is olvashassák.