A megengedett félévvel szemben közel másfél évig laktunk a Befogadási Központban. Ezalatt számos kiránduláson vettünk részt. A programok célja volt, hogy az ország történelmét, nevezetességeit, kulturális és emlékhelyeit megismertesse az újbevándorlókkal. Azok a magyarok, aki már elhagyták a Befogadási Központot arra bíztattak minket, hogy minden kiránduláson vegyünk részt. Az ok nagyon egyszerű volt, attól a pillanattól fogva amikor elhagyjuk a helyet, ami befogadott minket és kikerülünk a „fészekből” a való világba nem lesz rá időnk és pénzünk, hogy bejárjuk az országot. Ez később be is igazolódott! A kirándulásokat, amin részt vettünk több nonprofit szervezet is támogatta, így minden alkalommal csak egy jelképes összeget kellett befizetnünk.

Egy októberi reggel négy busznyi ember elindult kirándulni a Holt-tengerhez. Mindegyik buszon az utasokon kívül egy felfegyverzett biztonsági őr és egy dolgozó a Befogadási Központból kísérte a csoportot. A kalasnyikovval felfegyverzett biztonsági őrnek a feladata egy esetleges támadás esetén, ami bármikor előfordulhat a csoport védelme és együtt tartása volt egy esetleges pánik esetén. Megmondom őszintén, hogy bennem nem keltett félelmet a felfegyverzett biztonsági őr, pedig még soha életemben nem mentem kirándulni fegyveres kísérettel.

Utunk első állomása Jeruzsálemben az Izrael Múzeum volt.

A Holt-tengert Jeruzsálem felől közelítettünk meg, első állomásunk az Izrael Múzeum volt, ahol megnéztük többek között a huszadik század egyik legszenzációsabb régészeti leletét a Holt-tengeri tekercseket.

A barlang ahol megtalálták a tekercseket

A tekercsek 981 kéziratból álló gyűjtemény melyet feltehetően i.e. 150 és- 70 között írhattak az esszéniusok és más zsidó csoportok, vagy akár ókori papok. A tekercseket beduin pásztorok találták meg a Holt-tengertől mintegy 1,6 km-re a qumráni barlangokban 1946-47-ben.
Nagyon izgalmasnak találom, hogy ezek a papírok így megmaradtak több ezer év után is, amikor annyi minden történt a világban.

Több háború dúlt, extrém időjárás is pusztíthatott azon a vidéken, közben ezek a „papírocskák” ebben a barlangban megbújva vészelték át a zord időket.
A Holt-tengeri tekercsekben teológiai és történelmi információk gyűjteménye található, melyből nem csak megismerhető a judaizmus és a kereszténység története, hanem segít annak megértésében is.
Megtaláljuk benne a Szentírás legrégebbi másolatait, valamint bizonyítékot arra, amikor is  a második templom időszakában különböző zsidó csoportok alakultak.
A legtöbb Holt-tengeri tekercs pergamenre íródott, de van néhány mely papiruszra és rézre.
Nyelvezetükről elmondható, hogy néhányat arámi és görög nyelven írtak, van köztük ősi héber írás és titkosírás is.

Jeruzsálemből egyenesen a Holt-tenger felé vitt az utunk.

Ha valaki nem járt még a Holt-tengernél az nyugodtan tegye fel a bakancslistájára, mert érdemes felkeresni!

A világ legalacsonyabb helye, a víz sótartalma 32,2%-os, ezért a világ egyik legsósabb vize és a 304 méteres mélységével a legmélyebb tava. Színe világos türkizkék melyet aranybarna színű dombok vesznek körül. A víz ásványianyagban gazdag és az ott lévő iszap gyógyító hatása számos betegség esetén hatásos. Ízületi gyulladások, bőr és légúti betegségekben szenvedőknek ajánlott. A Holt-tenger 25 perces autóútra van Jeruzsálemtől és kétórányira az ország központjától. Ez a vidék történetekben is gazdag. Mesél az ősi örökségről, az extrém körülmények közötti letelepedésről, a helyi közösségekről, turizmusról, mezőgazdaságról. A Holt-tenger útvonalán számos történelmi helyek mellett haladunk el, mint Qasr El Yehud, Qumran, Ein Gedi, Masada, Ein Bokek, Szodoma.

Holt-tenger

Mikor megérkeztünk a Holt-tenger azon részéhez, ahol kiépített fürdőhelyek vannak leszálltunk a buszról kisebb eligazítás után elindultunk fürödni. A tóban való fürdőzés nem is lehet fürdésnek nevezni inkább csak óvatos lebegés, ellazulás a víz felszínén. A tóban és a parton nem érdemes egy óránál több időt eltölteni, mert úszni nem lehet, mivel vigyázni kell, hogy a sós víz ne kerüljön a szemünkbe. A mit lehet és érdemes tenni főleg, ha kifogunk egy csöndesebb, turistamentes időszakot lebegni a víz tetején, lazulni, élvezni a napfényt és a csendet. Mikor kijöttem a vízből az egész testemet egyfajta olajos, sós réteg vonta be, amit a rendelkezésre álló zuhannyal alaposan le kellett öblítettem nehogy a nap további részén kimarja a bőrömet.

Az egyórás fürdőzést a közelben lévő bőrápoló termékeket előállító gyár üzlethelységének meglátogatásával zártuk.

 A Holt-tenger iszapjában számos ásványianyag található ilyen például a cink-dioxid, mész, aluminium, magnézium, nátrium, kálium- oxid, klorid, bróm, titánoxid, vasoxid, kén-trioxid, foszfor-pentoxid.

A Holt-tenger idegenforgalmi látványosság, számos szálloda épült a partjára, valamint a tó körül kozmetikai termékeket előállító gyárak is települtek. Egyes tanulmányok szerint gyógyítja a pikkelysömört, mivel a holt-tengeri sóban sok a magnézium mely javítja a bőrgyulladást és hidratál is.

A magas bróm és magnézium koncentrátum segít túljutni bizonyos allergiás megbetegedéseken.

A só összetétele enyhíti a reumatikus fájdalmakat, ezenkívül a bőr öregedését is csökkenti.

Gondolom, hogy megtapasztaljuk a fent leírt folyamatokat szükséges legalább egyhetet eltölteni ezen a csodálatos vidéken. A környéken számos szálloda biztosítja számunkra, hogy kellemesen és kényeztetve érezzük magunkat.

Ha valaki úgy dönt, hogy itt marad megismerheti a környék történelmét mely visszanyúlik egészen a bibliai időkig, amikor is számos zsidó csoport élt a környező barlangokban. Közülük is a leghíresebb az esszéniusok voltak, akik örökségül hagyták az utókornak a bibliai tekercseket.

Következő állomásunk a bibliai időkből megmaradt Maszada volt.

Maszada Heródes király által épített erőd, mely az elnyomást szimbolizálja.

Heródes i.e. 73-ban született és 37-ben lépett trónra, miután Marcus Antónius elfoglalta Jeruzsálemet. A helyszín ebben az időben a rómaiak uralma alatt volt ők választották meg a Júda Királyság élére.

Heródes kegyetlen király volt, aki üldözte a zsidókat, keresztényeket, sőt még saját családtagjait sem kímélte. Heródes parancsára végezték ki feleségét, Mirjamot több gyermekével együtt. Heródes nem volt felelősségre vonható tettei miatt, megfelelnie csak a római hatóságoknak kellett. Titkos rendőrsége és testőrei voltak és kegyetlenül leszámolt minden politikai ellenfelével. Számos zsidó tudóst és bölcset lemészárolt. Heródest nem csak kegyetlenségéről volt híres, hanem arról is, hogy uralkodása alatt csodálatos épületeket építtetett, melyek közül sok még ma is látható.

Ilyen a ma is látható Maszada-erőd a Júdeai-sivatagban. Igaz az erődnek ma már csak a romjait lehet látni, azonban régen ez nyújtott menedéket a királynak, amikor a lázadások elől menekült. A király két palotát, 29 raktárból és különböző műhelyből álló rendszert építtetett, amely minden igényt kielégített. A király forradalmi újítása a vízrendszer volt. Tizenkét hatalmas ciszterna fogta fel az évente 3-5 alkalommal lehulló csapadékot, ezáltal lehetett folyamatos vízellátása az erődnek, ahol jól felszerelt római fürdők és uszoda is működött. A kutatások növényzetet és kertet is találtak, melyek arra utalnak, hogy földműveléssel is foglalkoztak.

Maszada és a lázadás

A Maszada-hegy maradt a zsidók utolsó erődje, miután a rómaiak meghódították Júdeát. Ekkor a rómaiak arra készültek, hogy meghódítsák a hegyet és bevegyék az erődöt. Tíz ezer katonával ostromolták a Maszadát, közben 5 kilométer hosszú sáncot építettek, mely nyolc tábort egyesített köztük volt egy kórházat és egy megfigyelő állást is. Ezek az időjárásnak köszönhetően jól megmaradtak az utókor számára, ezért 2001-ben az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Álltában az ostromlottak vannak kiszolgáltatott helyzetben, víz és élelemiszer utánpótlás miatt. Azonban az erődben megtermelték az élelmiszert és vizük is volt bőségesen. A rómaiaknak viszont 10 000 embert kellett ellátni vízzel és élelemmel, akkor amikor a legközelebbi vízforrás 4 órányi gyaloglásra volt a tábortól.

Az ostromlóknak ki kellett találni hogyan másszák meg a meredek hegyet még mielőtt beköszönt a meleg évszak, az elviselhetetlen hőség. Zsidó foglyokkal hatalmas rámpát építettek melynek segítségével sikerült betörni az erődbe. Megdöbbenésük hatalmas volt, mert a bent lévő 960 ember tömeges öngyilkosságot követett el. Inkább a halált választották a rabszolgaság helyett, miután vezetőjük Eleazar Ben-Yair meggyőzte a fanatikusokat, hogy öljék meg magukat és családjukat, hogy szabad emberként haljanak meg. 

A rómaiak ezért a tettükért nem vetették meg a harcosokat, hanem csodálták bátorságukat és hitüket abban, hogy joguk van szabad emberként meghalni.

Napjainkban a turisták felvonóval közelítik meg az erődöt, illetve van egy úgynevezett kígyó út, amin a mazochisták gyalog is felmehetnek a Maszadára.

Maszada

Ma a Maszada a nemzeti büszkeség szimbóluma. Shmarihu Gutman 1950-ben elsőnek tárta fel a helyet, felfedezve a rámpát, amit építettek a rómaiak. Ő volt az, aki a helyszínt történelmi helyként azonosította.

Az utóbbi években Izraelben operaelőadásokat szerveznek, melyben a díszletet, a hátteret a Maszada biztosítja. Mi a 15 év alatt két előadást láttunk ott az egyik az Aida előadása volt. A következő egy fényjáték melyben bemutatták, hogyan rombolta és gyújtotta fel Jeruzsálemet Nebuzaradán főparancsnok, aki a Babilónia királyának szolgálatában állt.

Lenyűgözött bennünket az is, ahogy a vendéglátósok kivonultak a sivatag kellős közepébe és ételt- italt szolgáltak fel. Minden kapható volt mi szem szájnak ingere, az italokat hűtve kaptuk és VIP részt is kialakítottak azok számára, akik fizettek a külön szolgáltatásért. Parkolás, wc, tisztálkodási lehetőség is kulturáltan megoldva. Másnap reggel a terület visszakapta eredeti funkcióját és újból „csak” sivatagként volt látható.

 

Kirándulásunk utolsó állomása egy gyönyörű kibuc volt.

Ein Gedi a mai idők természetvédelmi területe, azonban a bibliai időkben itt volt Dávid a leendő király búvóhelye, amikor Saul király meg akarta ölni.

Ein Gedi egy kibbutz,(ejtsd: kibuc) melyet 1953-ban alapítottak. megalakulásakor teljesen elszigetelődött a sivatagban, mivel a legközelebbi város több órányi távolságra volt. A 1960-as években kezdtek utakat építeni és összekötni más vidékekkel, ezzel lehetővé tették a térség fejlődését. Nagyrésze botanikus kert, és az ott élő közösség tagjainak gondos keze munkájában gyönyörködhetnek a látogatók. Sétálás közben számos információval találkozhatunk a növények között elhelyezett táblákon. Látható itt hatalmas Platánfa, több mint 1000 kaktusz, madár les mivel a terület madárfajainak nyújt menedéket. Itt található az egyik legnagyobb kőszáli kecskecsorda egész Izraelben, valamint farkasok, rókák, ragadozó madarak és denevérek is szépszámmal élnek az oázisban. Dús szőlőültetvényeit az Énekek Éneke is említi: „Szeretteim számomra Ein Gedi szőlőiből származó henna virágok fürtje.”

Ein Gedi Izrael legnagyobb sivatagi oázisa, melynek vízellátását négy forrás biztosítja. Édes vize 5000 éves múltra tekint vissza, mely lehetővé tette a letelepedést. A kibbutzban élők megélhetését a turizmus és a mezőgazdaság fedezi. 1997-ben az Ein Gedi forrás vizének palackozását kezdték el, és Ein Gedi néven helyeztek forgalomba egy ásványvizet.

Ha valaki hétvégén szeretne kiruccanni vagy ellátogat Izraelbe és itt szeretne eltölteni egy pár napot, akkor van rá lehetőség az itt lévő szállodákban vagy akár egy kempingben a szabad ég alatt.

A jólismert Szodoma és Gomorra története is ehhez a vidékhez köthető, ezért most elmesélem ezt a rövid történetet.

Lót Ábrahám unokaöccse volt és elhatározta, hogy Szodoma mellett telepszik le. Szodoma és Gomorra azonban bűnös és gonosz város volt. Lót azonban tekintélyt szerzett magának Szodomában és feleségül vett egy szodomai nőt, majd ő lett a város polgármestere. Idővel lányai születtek, akik Szodomából származó férfiakhoz mentek feleségül. Isten haragudott a két városra és elakarta pusztítani a bűneik miatt, azonban Lótot megakarta menteni ezért két angyalt küldött hozzá, hogy figyelmeztesse tervére. Az angyalok elmondták, hogy szökésközben ne nézzenek hátra. Lót felesége nem tudta megállni és szökés közben még egy utolsó pillantást akart vetni a városra, de mikor meglátta, hogy az úr kénköves esővel pusztítja el a várost, rögtön sóbálvánnyá vált. A Szodoma – hegy mellett mi is láttuk a „Lót feleségeként” ismert magas emlékművet.

Ezzel a látnivalóval zártuk kirándulásunkat, mely mindenki számára nem csak élményekben, de hasznos információkban gazdag volt. Miután kellőképp elfáradtunk hazáig mindenki csöndben szunyókált a buszban, ami az Izraeli emberekre nem jellemző, mert ők folyton beszélgetnek nekik mindig van mondanivalójuk.

A Befogadási Központban a következő nyelvtanórák témája a kirándulások megbeszélése volt, természetesen héberül.

 

Shalom mindenkinek,Éva.