izraelrol-neked.hu logoja

A fák újéve Izraelben.Tu BiSvát.

A fák újévét, Tu BiSvát ( טו בשבת) ünnepét nem csak a vallásos zsidók, hanem a világi környezetvédők is kedvelik.
Az ünnep 2023-ban február 5-én napnyugtától, február 6-a napnyugtáig tart.

A Tu BiSvát is egyfajta újév, mégpedig a fáké: ros hásáná láilánot (רוש השנה לאילנות).

A természet szeretete mindig is fontos szerepet játszott a zsidó nép életében. A gyümölcsfák védelme különös jelentőséggel bírt, melyeket még a háború idején is tilos volt kivágni.

Kohelet Rábá ezt írja a fák védelméről: „Amikor Isten megteremtette az embert, megmutatta neki az Édenkert összes fáját és azt mondta: Látod, milyen csodálatosak és dicséretre méltóak a műveim? És mindent, amit teremtettem, neked teremtettem. Légy óvatos, és ne tedd tönkre, ne rombold le a világomat, mert ha így lesz senki nem jön utánad, hogy kijavítsa azt.”

Izraelben ismerni kell a fák korát, melyet a fák újévétől számítottak. Gondolom sokakban felvetődik a kérdés, hogy miért kell ismerni a fák korát. Látom, hogy ez fiatal, az idős, a másik már többszáz éves is lehet, de pontosan mennyi az talán senkit sem érdekel.

A természet szeretete mindig is fontos szerepet játszott a zsidó nép életében. A gyümölcsfák védelme különös jelentőséggel bírt, melyeket még a háború idején is tilos volt kivágni.

Kohelet Rábá ezt írja a fák védelméről: „Amikor Isten megteremtette az embert, megmutatta neki az Édenkert összes fáját és azt mondta: Látod, milyen csodálatosak és dicséretre méltóak a műveim? És mindent, amit teremtettem, neked teremtettem. Légy óvatos, és ne tedd tönkre, ne rombold le a világomat, mert ha így lesz senki nem jön utánad, hogy kijavítsa azt.”

Izraelben ismerni kell a fák korát, melyet a fák újévétől számítottak. Gondolom sokakban felvetődik a kérdés, hogy miért kell ismerni a fák korát. Látom, hogy ez fiatal, az idős, a másik már többszáz éves is lehet, de pontosan mennyi az talán senkit sem érdekel.

Izraelben azonban nem így van, mivel a Biblia előírja, hogy a fák gyümölcsét az ültetés utáni három évben nem lehet elfogyasztani:
„És, ha bementek az országba és ültettek bármely gyümölcsfát, érintetlenül hagyjátok gyümölcsét:
Három évig legyen nektek érintetlen, ne egyétek meg.
A negyedik évben pedig legyen minden gyümölcse szent, hálaadásul az Örökkévalónak.
Az ötödik évben azonban ehetitek gyümölcsét, hogy szaporítsa nektek termését: én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.”

A fák korának számítása.

Az éveket pedig nem a fa saját ültetési időpontjától, hanem a fák újévétől számították. Erről nem a Biblia ír hanem a Misna. A Misna az egy könyv, magyarul az ismétléssel tanulás, mely a Biblia utáni zsidó irodalom, az úgynevezett szóbeli tan alapja.

Izraelben Tu Bisvátkor az óvodás, iskolás gyerekek kimennek a természetbe és fát ültetnek. Tegnap a raananai önkormányzat által működtetett gyermek klub szervezett virágültetést kicsiknek, ahova elvittük a kétéves unokámat is.
A csöppségek kaptak egy kis ásót, gereblyét és elültettek egy – egy árvácskát.
Tizenhat évvel ezelőtt még a fiamat kísértem el az első Tu Bisvát ünnepen kirándulni, ahol a nagyok bizony már fákat ültettek.

Nem véletlen, hogy Izraelben ennyi fa és virág van. Ha belegondolunk egy terméketlen sivatagból mára már virágokkal, fákkal teli városokat varázsoltak. Minden fa és virág tövébe ott van egy cső melyből pontosan annyi víz folyik egy-egy növény alá, amennyi kell.

A Tu BiSváti széder,
vagyis az ünnepi vacsora, a pészáchi (zsidó húsvét) széderre hasonlít.
Ezt a szokást a 16. században Jicchák Luria kabbalista rabbi vezette be. A szédernek hangsúlyos része az evés-ivás, azonban az ünneplés most nem a zsidó történelemnek szól, hanem Izrael földjének, terményeinek.

Az ünnep estélyén leginkább gyümölcsöket és magokat fogyasztanak, mégpedig olyanokat, melyek jellemzően Izraelben teremnek. Ilyen például a datolya vagy a gránátalma, de fontos, hogy legalább tizenöt féle gyümölcs legyen az asztalon, mások szerint viszont nem árt, ha harminc féle gyümölcsöt tálalunk fel.

Ez a fajta szokás az askenázi (európai) júdaizmusból indult ki, majd később Izrael közössége is átvette.

A fák gyümölcseinek elfogyasztása egyenértékű az ember kijavításával, ami a tudás fájának bűnéből ered.
Szokás mindenféle szárított gyümölcs és diófélék elfogyasztása is, melyekkel a száműzött zsidókra emlékeznek, akik nem tudtak friss gyümölcsöt szerezni Izrael földjéről, ezért be kellett érniük aszalt gyümölccsel. Ilyenek például a mazsola, mandula, datolya, füge stb.

 

 

Ez az ünnep mára már inkább világi azonban, ha valaki vallásos családban tölti az ünnepet, akkor olyan gyümölcsöt is fogyasztanak, melyet az előző szezonban ettek utoljára, majd elmondanak egy külön áldást és megköszönik az Úrnak, hogy megérhették ezt a napot. 

A vacsora ideje alatt szokás négy pohár bor elfogyasztása is, mondván ezzel közelebb kerülünk a spiritualisztikus tökéletességhez.

Tu BiSvát és a kabbala

Ehhez az ünnephez szorosan kapcsolódik néhány kabbalisztikus magyarázat is, melyek szerint a gyümölcsöket nem mindegy, hogy milyen sorrendben fogyasztjuk.

Olyan gyümölcsök és magvak fogyasztása elsőnek, melyek külső héja nem ehető vagy kemény, belsejük viszont puha és finom. Ez képviseli a magasabb első szintet. Narancs, banán, dió, mogyoró, pisztácia, etrog stb.

Második szintet azok a gyümölcsök, magvak képviselik, amik kívül puhák és ehetőek belül viszont kemények. Ilyen a datolya, sárgabarack, olajbogyó, afarszimon (khaki szilva).

Harmadik szintbe azok a gyümölcsök tartoznak, melyek teljesen elfogyaszthatók, mint például a málna, ribizli, füge.

A kabbala szerint, ha ebben a sorrendben fogyasztjuk el a gyümölcsöket, akkor kapcsolatba kerülünk az Élet fájával, melyet Isten ültetett. Eljutunk egy magasabb, spirituális szintre.

Végezetül, a zsidó filozófiában szerepel az a gondolat, hogy a föld és minden, ami rajta van Isten tulajdona és a mi felelősségünk, hogy megfelelően használjuk és óvjuk a természetet.

Shalom mindenkinek,Éva.